Hagyjuk most egy időre a web 2.0 virtuális tereit, és nézzük milyen kihasználatlanul hagyott valós közösségi terek építésére kínálkozik lehetőségünk. A ma reggeli mr1 Én ügyem műsora erre mutat rá. Előttünk a hosszú tél. Ismerjük meg saját lakóközösségünket, lehetőségeinket. Tervezgessünk, szöjjünk megépíthető álmokat. Tegyük életünk laposabb részét zölddé, élhetővé, közösségivé.
forrás: mr1 Kossuth rádió 2010. 09. 26. Az én ügyem című müsora
"Zöldtető, növénytető, tetőkert - ismert, de inkább csak külföldön megtapasztalt csoda a városi ember számára, pedig Magyarországon is készen állnak a szakemberek, hogy az épülő házak tetejét növényekkel népesítsék be. Persze a telepítés költségei nem elhanyagolhatóak, de a kellemes klíma, a több oxigén, a barátságos látvány hosszútávon kárpótol ezért. A világban sokhelyütt már mezőgazdasági termelésre is használják a lapos tetőket. Mi erre talán nem szorulunk rá, termőföldünk van elegendő, de a lehetőséget kihasználatlanul hagyni vétek."
Mester Sándor internet szakértő fejti véleményét a Google sikeréről. Amúgy Mester Sándor azon kevesek közé tartozik aki közérthetően geek beütés mentesen vagyis közérthetően tálalja mondanivalóját. De tényleg ki állítja meg a Google-t? Válasz lehet az európai, ha nem megy tehetséggel büntetünk, vagy mint azt tette legutóbb a Német Szövetségi Információs Technikai Hivatal (a németeknek ilyenjük is van a többi ezer hivatal mellett) felhívta minden becsületes német szív figyelmét: nagy ívben kerülje a Google összes szolgáltatását. Már csak 8 nap és itt a Google Wave! Mi itt Európában, hogy tudunk visszaélni vele, vagy marad az eltanácsolás egyre ragadósabb példája a fejlesztések helyett?
Prácser Attila és Gyürüs Máté jegyzi az oszkar.com oldalt Róluk szól a podcast. forrás: MR1 Kossuth RádióEgy jó példa mennyire is valós a virtuálisnak becézett netközösség. Hasonló rendszerekkel egyetemben, köszönik nagyon is hús-vér emberek a tagjai és működnek is. Lenne értelme további fejlesztésekre de a post erre vonatkozó részét már csak a fejlesztőkkel vagy a befektetőkkel kívánatos megosztani. Érdeklődni itt lehet: sogowave@gmail.com
40 éve történt, hogy két szobányi számítógép között egy 5 méteres kábelen létrejött az első csomagkapcsolt adatátvitel. Adózzunk tisztelettel előtte. A podcast végében pedig már az hallható, hogy a ma használatos internet technológia, web megérett a leváltásra. De addig itt még egy kellemes videó is az Internet történelméről és egy zanzásított időrend az eddigi fejlődésről. Kellemes szórakozást!
1969. szeptember 2. – A kaliforniai UCLA egyetemen Leonard Kleinrock és maroknyi csapata több év fejlesztés és kísérletezés után sikeresen összekötött két fél szoba méretű komputert, amelyek között megtörtént az első primitív adatátvitel. 1970. január – Létrejött az Arpanet, az első katonai komputerhálózat. 1971 – Az első teljes szövegfájl, amely két gép között közlekedett, az amerikai Függetlenségi nyilatkozat volt. 1972 – Ray Tomlinson bevezette az e-mail fogalmát, felhasználva a kukac (@) jelet. 1973 – Az első kapcsolatot két kontinens között, Amerika és Anglia között. 1974 – Bevezették a központosítatlan hálózatot, az igazi világhálórendszert. 1978 – Megjelent az első spam, vagyis e-mail hirdetés – mai nevén levélszemét. 1982 – Scott Fahlman komputerszakember először alkotta meg a :-) (mosoly) jelet, amit vicc után biggyesztett. 1983 – Bevezették a domainnév fogalmát, a site-ok kizárólagos elnevezését. Megszületik a ma használatos Web technológiája. 1988 – Megjelent az első internetes féreg, ami több ezer hálózati felhasználó gépét tette tönkre. 1989 –A nagy áttörés! A ma használatos Web születése. Az internet a lakosság számára is elérhetővé vált. Tim Berners-Lee megalapította a world-wide-webet (www). 1990 – Megszületett Archie, az első internetes keresőprogram. 1991 – A felhasználók száma elérte az egymilliót, és napról napra növekszik. 1992 – Megalakult az első bostoni kódfeltörő, hackertársaság, azóta semmi nincs biztonságban. 1994 – Életre kelt a Yahoo! internetkalauz. 1995 – Megalakult az Amazon. com, a világ legnagyobb internetes könyváruháza. Megalakult az első webes közösségi háló az amerikai classmates.com. Az azóta is működő oldal nevéhez híven a volt osztálytársak, munkatársak és katonatársak "felkutatására" szolgál Magyarországon a Windows95 és a Matáv közös akciója keretében elterjed az Internet használata. 1996 – A Nokia bevezeti a mobil internetet 1998 – Létrejött a Google. 1999 – Az első fájlcserélő rendszer, ami lehetővé tette zeneszámok, dalok le- és feltöltését, és örökre megváltoztatta a zeneipart. Az internetfelhasználók száma átlépte a 250 milliót. 2001 – Megalapították a Wikipédia enciklopédiát. 2002 – Megalakult a SETI, a földönkívülieket figyelő világszervezet internetes hálózata. Az internetfelhasználók száma 500 millió. 2004 – Mark Zuckerberg, elsőéves egyetemi hallgató megalapította a Facebookot, ami internetes közösségi portálok egész forradalmát indította el. 2005 – Elindult a Youtube, a világ legnagyobb videomegosztó site-ja, ami sok hírességnek okozott már fejtörést az ellenőrizhetetlenül és sokszor illegálisan terjesztett magánvideók miatt. 2006 – Megszületik Twitter 2006 októberében a San Franciscói Obvious Corp. garázsában. Az internetfelhasználók száma átlépte az egymilliárdot. 2007 – Az Apple piacra dobta az iPhone-t 2009 – szeptember 30. útjára indul a Google Wave. Kezdődik a második kommunikációs forradalom Az internet jelenleg 1,4 milliárd felhasználót számlál, s a fejlődésnek még koránt sincs vége...
Gyurcsány, Navrasics, Szanyi, Demcsák, Pásztor blog. Reputáció és üzenet kísérletek magyar bitekből. Értékelő mutatványosok: Gyulai Attila, Benei Péter Próbálkozások mindkét oldalról ez év tavaszából. Forrás: MR1 Kossuth Rádió
Mit lehet tenni abban a helyzetben, ha csökken az érdeklődés szervezeted iránt, mozgósító erőd közelit a nullához. A svéd egyház szerint használjuk a web 2.0-ás közösségeket: a Facebookot, Twittert. Augusztus 20-án egy hónapos országos kampányba kezdtek. Tíz millió korona értékben költenek Mozi és TV reklámokra plusz újsághirdetésekre. (Mondjuk, ha idehaza van egy országos ingyenes hetilap-hálózatod, akkor nagyság rendekkel olcsóbban és nem csak kampányszerűen megteheted.) A kampány egyszerre növeli népszerűségüket és mozgósít a közelgő egyházi választásokra. És ami nem hallható a podcastban: megteremti a svéd egyház kultúráját a webes közösségekben! Könnyen tehetik, hiszen Svédországban az internet penetrációja 98%. Az iskolákban tananyag az internetes ismeretszerzés, a web 2.0, amúgy a mai napig a gépírás is. Ott egy olyan reklámkampány ami arról szól: Mondj el egy imát és küldd el a jó istennek az interneten és ha lehet, oszd meg imáidat másokéival is a Facebookon és a Twitteren! Akkor a kampányban megszólítottak 90%-a ismeri a technológiát, ezt a fajta webes kultúrát, a maradék 10% meg azt tudja, hogyan szerezze meg a kulturális ismeretei révén (is). Idehaza mielőtt saját webes közösségedet, kultúrádat megteremted, kampányod részévé kell tenni a webes közösségeknek, illetve azok működésének és az általuk kínált lehetőségeknek a megismertetését. De a legtöbb esetben a kampány nem is elegendő. A print ismeretterjesztés és a print alapú tartós tagtoborzás még magyarországi sajátosság az internet penetráció elmaradottsága miatt.
A Jövő Gyermekei
A svéd egyházak, hogy tetézzék a földi javakat a kampányban említett rendszert ún. social sms szerveren keresztül, ingyenes SMS-sel is elküldhetik imájukat a közösségbe és egymásnak, ahogy az egyház is az igéket a hívőknek.
Az idecitált MR1 hanganyag jól vázolja hazai közviszonyunkat a valósággal. A lélektanát az elmúlt húsz évnek, ez felháborító csak ne rajtam kezdjék. Üzleti világunkban a kedvezmény neve mutyi. Kötelező és elvárt, amennyiben közpénz is szerepel a tételek között. Egy igazi üzleti modell a közpénzmentes piacon is profitáló. Tehát termék bevezetéskor a követendők:
nincs senkinek kedvezmény
építs új kommunikációs átjárókat, hogy elkerüld a lekötelezettséget (pl.szokj le arról a kényszeres késztetésről, hogy beszélni kell politikussal)
közösségépítés közben fokozd és mérd a terméked iránti igényeket, elvárásokat, vágyakat
az érdeklődés növeléséhez, fenntartásához használd a PRwave módszert
Nincs kegyelem! Új formátumok nélkül nincs piacod! Fogyasztóddal nem kommunikálsz nincs terméked! Virtuális szóbeszéd forgatókönyv nélkül nem is létezel! UX nélkül nem is tudod ki a vásárlód! Történet mesélés nélkül nyugodtan zárd be vállalkozásod! Eltévedtél az Új Világban? sogowave@gmail.com +36 30 351 1363
