SOGOWAVE Online Kommunikációs Stúdió

Félelmet, valamivel szembeni ellenállást hozzáértés nélkül is lehet generálni. Legtöbbször maga a hozzá nem értés a negatív tulajdonságok hangsúlyozásának oka. A hozzá nem értők fogékonyabbak a félelemre. Jobban megértik a negatív kommunikáció üzenetét és annak mondanivalóját is hajlandóak feltétetel nélkül magukévá tenni. Magyarországon már hagyománya van az ilyen egymásra találásnak.

A magyar internet világa sem mentes ettől. Különösen az olyan technológiák mentén ami nagyban segítené a transzparenciát, az információk szabad megismerését, hozzáférését. Érezhető olyan új technológiák mentén ahol a meghonosítás, az új munkahely teremtő képesség a tét.
Talán hungarikum az, hogy ugyanazon vélemény formálok, tanácsadók kilépve a bitek világából a hagyományos médiában fogalmazzák meg, talán rövidtávú érdekeiket kiszolgálóan, azokat a negatívumokat, ami amúgy a web világában arra építkezve pont előnyüket szolgálja.
Az elmúlt években ilyen volt például a Facebook (általában a web 2.0) az átalakuló Könyv- és Lappiac kommunikációja is. Miközben az iWiW egy 6 éves előnyt veszít el a Facebookkal szemben egy olyan területen ahol már a 6 hónapos versenyelőnyért is "Nobel" díjakat osztanak. Miközben a nyakunkon a e-Reader, a Tábla korszak magyar tartalom és fogadóképesség nélkül. Szinte mindennemű stratégiai elképzelés nélkül, hogy milyen nemzeti előnyök kovácsolhatóak össze ezen eszközök alkalmazásának hátterében megbújó új technológiák, iparágak alkalmazásával pl. az oktatásban, az egészségügyben a közigazgatásában. Milyen új piacok lennének megvalósíthatóak munkahelyestől adóbevételestül együtt az új eszközök bevezetésével, sőt esetleges gyártásával.      

Mégis, hogy jön ide a Google konrefencia megemlítése? Sajnos nem SEO érték növelően. Ugyanis a Magyarország megítélését is javító rendezvénnyel párhuzamosan a Magyar Akadémián is tartanak "hasonló" rendezvényt Az internet hatása gyermekekre és fiatalokra címmel. Az előadók majd mindegyike leginkább a 6–21 éves korúakat veszélyeztető Internet hatásokról fognak előadást tartani. A nagy sietségre jellemző volt, hogy a rendezvényen résztvevő NMH vezetőjének, Szalai Annamária, előadás címe sem ismert.

A szólásszabadság a neten (is!) épp olyan fontos kérdés, mint az Internet (bár csak ez lenne a legnagyobb gondunk) negatív hatásai a fiatalkorúakra. Építkezően, és nem egymást kioltó hullámként.

Interferenciában ugyanis nem fogható az adás.

Internet At Liberty
Konferencia Közép-európai Egyetem (Budapest V., Nádor u. 9.) szeptember 20-22.
Élőközvetítés 
Twitteren: #IAL2010 hashtag segítségével 

Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra
Magyar Tudományos Akadémia (Budapest V., Roosevelt tér 9.) szeptember 21-22-én.

A háború tétje az internet benne a web semlegessége.
A felvetés végül is négy fronton zajlik:

1. Böngészőn belül vagy kívül az ún. alkalmazásokkal
2.Protokol front vagyis az azon történő áthaladás semlegesen történjen vagy különböző kapuk, falak engedélyezésével. Ez magával hozhatja mások kizárását a tartalomból illetve a fizetős tartalom tömeges bevezetését.
3. Broadcasting tömeges megjelenése az Interneten. Lásd például az Apple TV-ét vagy a Google TV Android beköltözését egyenesen a televízió készülékekbe.
4. Fenti három következményeként zárt hálózati infrastruktúrák létrejötte. Saját tartalomhoz saját hálózat.

Természetesen a Wired sem ok nélkül maszatolta össze a Cisco adatait. Mondjuk megítélésén nem javított. Bulvárosodásának annál inkább.
A színes maszatokból az biztosan kiderül a video forgalom (a videóra vonatkozó adatok csak a forgalom nagyságát mutatja, nem különbözteti meg az IP TV ill web egyéb videó forgalmát) egy olyan robosztus jármű aminek sebességével értsd sávszélesség igényével számolni kell az infrastruktúrák fejlesztésekor.
A további maszatolások érthetőek. A cikk az Apple és a Google hazájában íródott. A Google mint igazi netokrata vállalkozás a semlegesség mellett kötelezte el magát, még ha a közelgő Chrome Tablet megjelenésével kapcsolatban szóvá tették Verizonnal való állítólagos adatforgalom paktumát. Ennek ellenére csak a USA-ban a Verizonnal kerül forgalomba az ominózus táblagép. A Google egyesek szerint a web semlegességének érdekében kész elfoglalni az egész webet is akár a Facebook elől is (Google ME).
A Google az Androidban bemutatta képes Apps világot és piacteret is létrehozni (nem kis sikerrel), de ennek ellenére a web világát továbbra is a böngészőn belül látja. Sőt erre még operációs rendszert is gyártott a ChromeOS-t. A benne futó alkalmazások pedig a Web Alkalmazások. Az Apple-ről meg az iPad óta is megtudtuk teljesen másképp. Ahol lehet zárt elérés, tartalom kizárás lsd.  Flash mizéria etc. etc.
Hamarosan tehát érkezik a karácsony. Az iparág Táblagép karácsonya. Marketing nehéztüzérséggel a háttérben fundamentális háborúkkal.
Te milyen e-Readert szeretnél:)

Az iPad igazi US termék. A konzum idiotizmus talán utolsó nagy hörgése. Globális termék egyetlen piactérhez kötve. (sicc!) Célcsoportja az alvóvárosi 5 klotyos személyes bunkerrel rendelkező ingatlantulajdonos. Tehát a US felső középosztály és gyermekei. (nem mellesleg nekik köszönhetjük korunk gazdasági válságát is) Használata épp ezért praktikusnak is mondható, a bunker és a munkahely közötti utazásra optimalizált termék. Két hüvelykujjas gépírásos geeg-ek státusz szimbóluma.
iPaddel az az érzése az embernek, hogy mindenegyes alkalommal egy reménytelen sivatagi küldetést kell teljesíteni. Az összes felesleges málhát magunkkal kell cipelni a kütyüben az idegeink és akkumulátoridő hátrányára. Természetesen az akkumulátor idő korántsem a gyári adatoknak megfelelő időtartamú. Mivel nem cserélhető akkus és a töltés módja se hétköznapi így a legtöbb bunkerlakó hazafelé a már jól megszokott legelésző marhákat bámulgathatja.
Előnye hogy csili bili kinézete miatt már az első óvatlan pillanatban lenyúlhatják. Európai szemmel nézve nincs ismert előnye.

Az androidos táblák némi alternatívája az iPadnek. Az Android több gyártól érkezik. Ráadásul nemcsak az Android piacteréből etethető.  Ellenben az iPaddel nem korlátoz semmilyenfajta webtartalom megjelenítést. Az iPaddel ellentétben ezek a táblák tartalmazzák a mobilt is. Bluetooth fülesen keresztül nagyon is praktikus a használata. Sőt ha elhagynánk tábla készülékünket ezen keresztül erre is figyelmeztetést kapunk. Az Androidok kameráinak köszönhetően részesei lehetünk panorámás kivitelben a kibővített valóságnak is. (augmented reality)
7 és 10 colos kivitelben lesz kapható.
Előállítási költségére jellemző, hogy létezik már 35$-os indiai kivitel is. (Lehet persze, hogy India már egészen másban is gondolkodik a táblagépek világában). Több cserélhető akkumulátoros típusa is létezik. Ha az Androidot megfelelő hardverrel társítják, durva akkumulátor időt lehet kisajtolni belőle különösebb használati kompromisszumuk nélkül.

A Google Chrome Táblája már egy külön világ.
A Chrome Tablet az első Negyedik képernyős megoldás valóságos Personal Display. Igazi netokrata termék. Amúgy a Tábla eszköz jellemzően "csak" annyit tesz, hogy megjeleníti CloudComputing profilunkat, azok alkalmazásaival együtt. Szuper vékony kliens szuper alacsony energiafogyasztással. Épp ezért a készülék használata feltételez bizonyos hálózati megoldások, okos területek meglétét. Így egyelőre csak USA-beli megjelenése várható. A mögötte megbújó és mindenhol jelenlévő számítástechnika valami olyasmit sejtett, hogy okos kormányzatok képesek lesznek bevezetésével alapvetően jobbá tenni polgáraik életét a fenntartható fejlődés mellett.

Nos, hogy mi olvasni szeretők együtt maradtunk elárulhatom az eReader az egyetlen ma már elérhető hasznosság. Az ismeretek megszerzésének legpraktikusabb eszköze. A legvékonyabb, a legkönnyebb, extra hosszú akksi idővel társulva. Kiadóknak, oktatási intézmények számára elegendő lenne már most. Okos beárazással értelmetlenné tehetne minden papíralapú nyomtatást, ügyintézést. Ha teheted válasz olyat, aminek képernyőjére saját jegyzeteid "írhatod". Szédületes sebességgel jöhetsz rá újból mennyire is jó dolog az olvasás. Ebben sokat tesz az eInk kijelző minősége is. GSM, Wifi változataival természetesen internetezni is lehet. YouTubuzásra éppenséggel nem, de például a Wikipédia eléréshez bőségesen elegendő felhasználói élménnyel.

iPad: nem
Android Tablet: igen
Google Chrome Tablet: álmodozni jó
eReader: Naná!

Az eReader használatának további előnye, hogy olcsón megúszva megtudhatod, miért cserélik le első Tábla gépüket a Korai Örömökre vágyók:)

A tegnapi nap desktop PC (statikus) nézetből szinte csak arról szólt a Google zavart teremtett az eddig elkötelezett ismeretségi hálózati megoldásainkban. Útfeltúrásra akarja késztetni a Twittert és Facebookot használót. Új kommunikációs csatorna lefektetése- kiépítése okán. Az elkötelezettek várható válasza a közöny és a Buzz Gmail-ből való kiiktatás lesz. Vagy maximum saját profilját erősítő megoldást talál benne a csatlakoztatható webhelyekkel. Izgalmas kérdés az ismeretségi hálózatba most belépők és az amúgy web kettőben inaktív több milliónyi Gmail használók válasza. Ráadásul ezt kellően megkerülhetetlen tálalásban tette a Google. Izgalom abból milyen úton akar sikereket elérni a Google az ismeretségi hálózatókból a Facebookhoz képest.

Read the rest of this post »

Egy hete tudjuk most már Steve Jobs-tól is: eljött az idő a negyedik képernyő bevezetésére. Mindezt az ő általa forradalminak nevezett iPad  Tablet bemutatóján jelentette ki. De mielőtt visszatérnénk Jobs féle 4th Screen-hez lássuk az előző három kijelzőt és a legutóbbi történetüket.

Read the rest of this post »

Bekövetkezik az ami az Internet megjelenése óta mindig is sejthető volt. Az 1940-ben 500 éves jubileumát ünneplő Gutenberg-galaxisra 2010-től a csendes és végleges visszavonulás vár. Ahogy az eddigi televíziózás és rádiózás is a múlttá válik. De nem marad nyomtalanul internet használatunkban sem. Cserébe a két forradalmár a tömegek számára érthető és használható eszközt ad a multimédia fogyasztásra. Egy olyan virtuális termék áruházzal összekötve ahol eladói oldalán jól elférnek egymás mellett média mogulok a legkisebbekkel, ahol vevői oldalon a fogyasztó eldöntheti miért hajlandó fizetni és mit hajlandó elfogadni az ingyenesség mellett.
Meglévő fizikai megjelenésű termékek válnak virtuálissá (napilap, magazin,könyv, DVD) és ez eddig nem létező termékek szülőbölcsője válnak ezek a piacterek. Csak gondoljunk egy sport esemény megjelenítés-közvetítésére. De például egy neves regényíró alkotó-stream-je is hamarosan új termék lesz.
Tartalom csomagolásban már indulásukkor külön utakat jár iSlate (vagy iGuide) és a Google Tablet.
Amíg az Apple a hardver és szoftver ketrecben látja a megoldást (jól időben jól ellesték az Amazon.com-tól). Miért is tenne másként az iPod iPhone iTunes App Store világsikere után. Tehát ami nem erre a hardverre és szoftveres környezetére állít elő a tartalomgyártó az nem létezik az ezt az eszközt használók számára. Nem ingyenes termék elhelyezésekor fizetni is kell érte bevételmegosztás módszerrel. AppStore termékeket jellemzően le kell tölteni és telepíteni kell az eszközön.

A Google a Tablet-ben sem fog erősen eltérni eddigi üzleti modelljeitől. Továbbá nem várható az sem hogy a Google piacterén megvásárolt terméket nem lehetne más eszközön és operációs rendszeren hozzáférni és használni (PC, mobil, TV). Mindezek mögött pedig ott van az eddig részleteiben be nem mutatott Chrome OS a Google számítási felhőjével (cloud computing) és az ebben a környezetben futó Google Wave még nem publikus megoldásai.

Visszatérve a Táblákoz (Tablet) érdekes az az út amíg eljutottunk a palatáblától a palatábláig. A szoftver ergonómia győzelmével felér az, hogy visszakapjuk kezünk, ujjaink közvetlen használatát. De borul az évtizedek óta tartó felfogás is. Azaz a felhasználó alkalmazkodjon az eszközhöz és olyanhoz is értsen aminek semmi köze az eszközön keresztül megismerhető információhoz, megtanulható képességhez.
Mindeközben lesújtó kiszivárgások jelennek meg magyarul egyfajta európai (vagy inkább kelet európai) megoldásról miszerint hogyan tehető fizetősé az """"igényes"""" (sic) tartalom. Piacidegen hozzáférés szűréssel internetszolgáltatói oldalról. Vagyis ha valaki előfizet Internetre ha kell ha nem "vásárolja" meg a hozzáférést a valakik által "minőséginek" tartott Site-okhoz. Ez már csak egy egér ugrás a szerzői jogdíjas Internet eléréshez (például lásd az adathordozók megsarcolását). Érthető ez a fajta törekvés. Nem kíván semmilyen fejlesztést, semmilyen hozzáadott értéket. Nem kíván új munkahelyek ezreit, új tudású alkalmazottakat, alkalmazkodást a korhoz. Fenntartható a környezetzabáló nyomdaipar. Létrejöttéhez pedig az eddig alkalmazott politikai "lobbi" tevékenység épp elég. Vélhetően rövid és szánalmas epizód lesz ez a Tábla eszközök elterjedésében.
A forradalom elkezdődött!
Tartalomgyártók, leendő Új Kiadók az interneten eladható virtuális termékedhez a hardver megszületett. 
Fogyasztók! Mostantól az eszközt rád szabják. Nem számítástechnikai ismereteid fogják meghatározni fogyasztói élményed.
Boldog Tábla Évet Mindannyiunknak!

Mag+ from Bonnier on Vimeo.

Kapcsolódó: Tartalomszolgáltatók - Keresők áll a bál! - Apple iTablet a mérleg nyelve a fizetős tartalom megszületésében?

Steve Jobs betegségéből feltámadva biztos nem gondolta volna, hogy ennyire keze alá játszik mások háborúja. Nem először fordul elő az Apple fennállása óta.
A Napster lázban égő zenei "ingyenesség" szülte az iPod-ot.  Az iPod és az iTunes páros pedig bebizonyította az akkor nevetségesnek és lehetetlennek tűnőt: ebből pénzt lehet keresni. Nevetségesnek tűnt, mert a torrent lázban égő weben senki nem hihette komolyan: emberek olyanért is pénzt áldoznak, amiért lite-os törvényszegéssel amúgy ingyen hozzáférhetnek. Megváltást jelentett a zeneiparnak és  busás profitot az Apple-nek. 
Következett az ismétlés: az iPhone. Talán még harsány röhögés is kísérte, hogy Steve Jobs pénzt akar meríteni a mobilinternet használatból saját készülékével. A wapon elhülyült nagy készülékgyártók addig még eljutottak, hogy html böngészőt tegyenek készülékeikbe. Bár ezt a kérdést is inkább az Opera Mini oldotta meg. De addig már nem ért a fantáziájuk, hogy mobiloperátorokkal szövetkezve a mobilnettel apró kacatokat áruljanak a népnek. Az Apple ezt tette, teszi. Neve iPhone Apps. Mindezt megismételhetetlenül a Google Androidja óta. Ráadásul remekül összedrótozta a meglévő iTunes-szal is.

Újra csomagolás.

Az online tartalomszolgáltatók élükön Murdoch vezetésével úgy tűnik végérvényesen össze kívánják rúgni a port a Keresőkkel és az ingyenességgel. Érvelésük jogosnak tűnik. Amíg a szimbiózis működött az én adom a tartalmat te meg kereső segítesz megtalálni a tartalmamat kielégítő status quo bizonyult mindenki számára. Főképp a felhasználók ingyenességének tükrében. Az elmúlt egy év történései (válságév) rámutattak sok tarthatatlan megoldásra. Többek között a tartalmak mostanáig értelmezett ingyenességére is. Ezt megspékelte a Keresők, élén a Google-val, média törekvései. A Google News és a tengernyi ilyen parazita hírgyűjtő megoldás térnyerése az eredeti tartalom előállító  kárára végső lépések meghozatalára sarkalja az elsődleges tartalom ipart. A szimbiózis újraértelmeztetése a Keresőkkel azaz Kereső fizess ha vissza akarsz élni a Tartalommal.
Kérdés az is a szabadverseny önmagában képes lesz ezt a folyamatot szabályozni vagy el kell némi, régiónként eltérő, törvényi szabályozás is.
Vagy és mellette hardveres-csomagoló művész kerestetik!
Persze már létezik megoldás az e-Reader személyében. Vélhetően a kijelző mostani állapota, a napilapon túlmutató online és magazin tartalomhoz kevésnek tűnik. Az e-ink még nem kellően színes és felbontású a magas minőségű fotókhoz és videók megjelenítéséhez. Napilapok papíros kiváltásához meg bőven elég. Könyveknél teret nyert.
Az eddig létező Tablet-ek (inkább Tábla PC-ék) meg nem kezelhetőek egyszerűen. Akkumulátor idejük meg szánalmasan rövidek, okos telefon társaikkal együtt.

Mit tesz tehát Steve Jobs?

2010 ismét róla és újabb hardveres csomagoló anyagáról az iTablet-ről szól? Alkalmas e az Apple hardvere és a hozzátársított modell a fizetős tartalom hordozására? Jobs féle kritikák már elhangoztak ebben az évben az Amazon.com Kindle felé, de a válasz megoldások 2010 születnek meg. Ebben már a Google is szereplőnek tűnik. A Chrome Os  leendő hardvereivel szemben szokatlanul megemelt elvárások, ráadásul ezek kinyilvánítása, tovább mutatnak egy egyszerű felhő operációs rendszert üzemeltető netbook-on. Ahogy az e-Reader fejlesztők is 2010 harmadik negyedévre jelentik be magazin minőségű megjelenítőit.
Nem mellékesen mi felhasználók ezen sírni vagy nevetni fogunk-e?

Google_Orias.mp3

(download)

Click here to download:

Google_Orias.mp3 (4.17 MB)

Forrás: MR1

Mester Sándor internet szakértő fejti véleményét a Google sikeréről. Amúgy Mester Sándor azon kevesek közé tartozik aki közérthetően geek beütés mentesen vagyis közérthetően tálalja mondanivalóját.
De tényleg ki állítja meg a Google-t? Válasz lehet az európai, ha nem megy tehetséggel büntetünk, vagy mint azt tette legutóbb a Német Szövetségi Információs Technikai Hivatal (a németeknek ilyenjük is van a többi ezer hivatal mellett) felhívta minden becsületes német szív figyelmét: nagy ívben kerülje a Google összes szolgáltatását.
Már csak 8 nap és itt a Google Wave!
Mi itt Európában, hogy tudunk visszaélni vele, vagy marad az eltanácsolás egyre ragadósabb példája a fejlesztések helyett?

• készíts egy új könyvjelzőt
• másold be az eléréshez:
  javascript:(function()%7B%20p=prompt('Search%20term:','');%20if(p)%7B%20document.location.href='http://www.google.com/search?as_qdr=n10&q='%20+%20escape(p)%7D%20%7D)();
• Kattints az új könyvjelződre
• írd az előugró ablakba amire keresel 
  

így néz ki hagyományosan a Google

Ha az elkészített könyvjelzőre kattintunk előugrik egy ablak

megvalósul saját valós idejű keresésünk a Google-ban