7 Sep 2010

Melyiket válasszam: iPad, Android;- Chrome Tablet, eReader? Melyiket ne válasszam?

Az iPad igazi US termék. A konzum idiotizmus talán utolsó nagy hörgése. Globális termék egyetlen piactérhez kötve. (sicc!) Célcsoportja az alvóvárosi 5 klotyos személyes bunkerrel rendelkező ingatlantulajdonos. Tehát a US felső középosztály és gyermekei. (nem mellesleg nekik köszönhetjük korunk gazdasági válságát is) Használata épp ezért praktikusnak is mondható, a bunker és a munkahely közötti utazásra optimalizált termék. Két hüvelykujjas gépírásos geeg-ek státusz szimbóluma.
iPaddel az az érzése az embernek, hogy mindenegyes alkalommal egy reménytelen sivatagi küldetést kell teljesíteni. Az összes felesleges málhát magunkkal kell cipelni a kütyüben az idegeink és akkumulátoridő hátrányára. Természetesen az akkumulátor idő korántsem a gyári adatoknak megfelelő időtartamú. Mivel nem cserélhető akkus és a töltés módja se hétköznapi így a legtöbb bunkerlakó hazafelé a már jól megszokott legelésző marhákat bámulgathatja.
Előnye hogy csili bili kinézete miatt már az első óvatlan pillanatban lenyúlhatják. Európai szemmel nézve nincs ismert előnye.

Az androidos táblák némi alternatívája az iPadnek. Az Android több gyártól érkezik. Ráadásul nemcsak az Android piacteréből etethető.  Ellenben az iPaddel nem korlátoz semmilyenfajta webtartalom megjelenítést. Az iPaddel ellentétben ezek a táblák tartalmazzák a mobilt is. Bluetooth fülesen keresztül nagyon is praktikus a használata. Sőt ha elhagynánk tábla készülékünket ezen keresztül erre is figyelmeztetést kapunk. Az Androidok kameráinak köszönhetően részesei lehetünk panorámás kivitelben a kibővített valóságnak is. (augmented reality)
7 és 10 colos kivitelben lesz kapható.
Előállítási költségére jellemző, hogy létezik már 35$-os indiai kivitel is. (Lehet persze, hogy India már egészen másban is gondolkodik a táblagépek világában). Több cserélhető akkumulátoros típusa is létezik. Ha az Androidot megfelelő hardverrel társítják, durva akkumulátor időt lehet kisajtolni belőle különösebb használati kompromisszumuk nélkül.

A Google Chrome Táblája már egy külön világ.
A Chrome Tablet az első Negyedik képernyős megoldás valóságos Personal Display. Igazi netokrata termék. Amúgy a Tábla eszköz jellemzően "csak" annyit tesz, hogy megjeleníti CloudComputing profilunkat, azok alkalmazásaival együtt. Szuper vékony kliens szuper alacsony energiafogyasztással. Épp ezért a készülék használata feltételez bizonyos hálózati megoldások, okos területek meglétét. Így egyelőre csak USA-beli megjelenése várható. A mögötte megbújó és mindenhol jelenlévő számítástechnika valami olyasmit sejtett, hogy okos kormányzatok képesek lesznek bevezetésével alapvetően jobbá tenni polgáraik életét a fenntartható fejlődés mellett.

Nos, hogy mi olvasni szeretők együtt maradtunk elárulhatom az eReader az egyetlen ma már elérhető hasznosság. Az ismeretek megszerzésének legpraktikusabb eszköze. A legvékonyabb, a legkönnyebb, extra hosszú akksi idővel társulva. Kiadóknak, oktatási intézmények számára elegendő lenne már most. Okos beárazással értelmetlenné tehetne minden papíralapú nyomtatást, ügyintézést. Ha teheted válasz olyat, aminek képernyőjére saját jegyzeteid "írhatod". Szédületes sebességgel jöhetsz rá újból mennyire is jó dolog az olvasás. Ebben sokat tesz az eInk kijelző minősége is. GSM, Wifi változataival természetesen internetezni is lehet. YouTubuzásra éppenséggel nem, de például a Wikipédia eléréshez bőségesen elegendő felhasználói élménnyel.

iPad: nem
Android Tablet: igen
Google Chrome Tablet: álmodozni jó
eReader: Naná!

Az eReader használatának további előnye, hogy olcsón megúszva megtudhatod, miért cserélik le első Tábla gépüket a Korai Örömökre vágyók:)

Vs_tablet
21 Nov 2009

Tartalomszolgáltatók - Keresők áll a bál! - Apple iTablet a mérleg nyelve a fizetős tartalom megszületésében?

Steve Jobs betegségéből feltámadva biztos nem gondolta volna, hogy ennyire keze alá játszik mások háborúja. Nem először fordul elő az Apple fennállása óta.
A Napster lázban égő zenei "ingyenesség" szülte az iPod-ot.  Az iPod és az iTunes páros pedig bebizonyította az akkor nevetségesnek és lehetetlennek tűnőt: ebből pénzt lehet keresni. Nevetségesnek tűnt, mert a torrent lázban égő weben senki nem hihette komolyan: emberek olyanért is pénzt áldoznak, amiért lite-os törvényszegéssel amúgy ingyen hozzáférhetnek. Megváltást jelentett a zeneiparnak és  busás profitot az Apple-nek. 
Következett az ismétlés: az iPhone. Talán még harsány röhögés is kísérte, hogy Steve Jobs pénzt akar meríteni a mobilinternet használatból saját készülékével. A wapon elhülyült nagy készülékgyártók addig még eljutottak, hogy html böngészőt tegyenek készülékeikbe. Bár ezt a kérdést is inkább az Opera Mini oldotta meg. De addig már nem ért a fantáziájuk, hogy mobiloperátorokkal szövetkezve a mobilnettel apró kacatokat áruljanak a népnek. Az Apple ezt tette, teszi. Neve iPhone Apps. Mindezt megismételhetetlenül a Google Androidja óta. Ráadásul remekül összedrótozta a meglévő iTunes-szal is.


Újra csomagolás.


Az online tartalomszolgáltatók élükön Murdoch vezetésével úgy tűnik végérvényesen össze kívánják rúgni a port a Keresőkkel és az ingyenességgel. Érvelésük jogosnak tűnik. Amíg a szimbiózis működött az én adom a tartalmat te meg kereső segítesz megtalálni a tartalmamat kielégítő status quo bizonyult mindenki számára. Főképp a felhasználók ingyenességének tükrében. Az elmúlt egy év történései (válságév) rámutattak sok tarthatatlan megoldásra. Többek között a tartalmak mostanáig értelmezett ingyenességére is. Ezt megspékelte a Keresők, élén a Google-val, média törekvései. A Google News és a tengernyi ilyen parazita hírgyűjtő megoldás térnyerése az eredeti tartalom előállító  kárára végső lépések meghozatalára sarkalja az elsődleges tartalom ipart. A szimbiózis újraértelmeztetése a Keresőkkel azaz Kereső fizess ha vissza akarsz élni a Tartalommal.
Kérdés az is a szabadverseny önmagában képes lesz ezt a folyamatot szabályozni vagy el kell némi, régiónként eltérő, törvényi szabályozás is.
Vagy és mellette hardveres-csomagoló művész kerestetik!
Persze már létezik megoldás az e-Reader személyében. Vélhetően a kijelző mostani állapota, a napilapon túlmutató online és magazin tartalomhoz kevésnek tűnik. Az e-ink még nem kellően színes és felbontású a magas minőségű fotókhoz és videók megjelenítéséhez. Napilapok papíros kiváltásához meg bőven elég. Könyveknél teret nyert.
Az eddig létező Tablet-ek (inkább Tábla PC-ék) meg nem kezelhetőek egyszerűen. Akkumulátor idejük meg szánalmasan rövidek, okos telefon társaikkal együtt.


Mit tesz tehát Steve Jobs?


2010 ismét róla és újabb hardveres csomagoló anyagáról az iTablet-ről szól? Alkalmas e az Apple hardvere és a hozzátársított modell a fizetős tartalom hordozására? Jobs féle kritikák már elhangoztak ebben az évben az Amazon.com Kindle felé, de a válasz megoldások 2010 születnek meg. Ebben már a Google is szereplőnek tűnik. A Chrome Os  leendő hardvereivel szemben szokatlanul megemelt elvárások, ráadásul ezek kinyilvánítása, tovább mutatnak egy egyszerű felhő operációs rendszert üzemeltető netbook-on. Ahogy az e-Reader fejlesztők is 2010 harmadik negyedévre jelentik be magazin minőségű megjelenítőit.
Nem mellékesen mi felhasználók ezen sírni vagy nevetni fogunk-e?

Itablet-rumor-001

10 Nov 2009

Legyen a te Lapod az Első az e-Reader-ben I.

A sorozat a Lapokkal foglalkozik tehát a fizetős tartalom e-Reader megjelenésével

Elsőnek lenni sok tekintetben előnyös. A legfontosabb a piacvezetés. Trendet vezethetsz és irányíthatsz. A követők nagy eséllyel mindig csak a második pozíció elnyerésért harcolhatnak. De ez is már tőled függ. 
Az e-Reader tartalom nem web. Az e-Reader tartalom terjesztésének infrastruktúrája az Internet. A fizetős tartalomnak a minőséget és hitelességet kell képviselni. Olyat amit a mai, az ingyenes tartalommal operáló weben időrabló tevékenység után szerezhető meg (vagy akkor sem). Hardver oldalon jól látszik e dilemmák olykor nem is könnyű feloldása. Az e-Reader elsődleges előnye a papírszerűsége okán a páratlan olvasási élmény, hordozhatósága (méret és akkumulátor idő), a végtelenül leegyszerűsített használata. Tehát mindazok a tulajdonságok amik a nyomtatott termék kiváltására alkalmassá teszik.
(Megjegyezendő: az így létre jött tartalom természetesen kiajánlható weben is, saját Reader megoldásban. A további bevételek lehetőségével.)
De lássuk kikből lehet Első?
  • már meglévő papír újság Kiadója
  • már működő ingyenesen elérhető hírportál
  • szűzinduló: e-Reader alapú fizetős tartalom Kiadó
A legizgalmasabb talán a szűzinduló. Mentesül minden eddigi beidegzéstől. Kezdve a humán erőforrás megszervezésén át a terjesztés megoldásáig. A leghasznosabb előny pedig az, nincs szüksége megkülönböztetni magát a már meglévő felületétől.
Jó kérdés persze, hogy vehető rá a vásárló, előfizető, a papír formátumról, monitorról az e-Reader használatára. Az előnyök hangsúlyozásával. Mindazoknak  az előnyöknek  hangsúlyozása amit egy papírformátum nem tudhat. Például az összes megvásárolt lapszám egy helyen hordozhatósága. Élő archívum, a keresés lehetősége a tartalomban, könyvjelzők, és megjegyzések fűzése a kiemelt tartalomhoz. Az esemény fontossága szerint frissülő hírfolyamatokra, és még sorolható a hozzáadott értéktől és választott hardvertől függően.
Az Első nagy lehetősége az e-Reader hardver piac megszerzése is. Olyan megoldást is alkalmazhat, hogy jelentősen áron alul juttatja előfizetői részére a hardvert. Ez nem ismeretlen, csak gondoljunk a mobil operátorokra. Na és arra is gondoljunk, arra a nem is jelentéktelen tényre, hogy nem kell "nyomda-gyárat" létrehoznunk, igénybe venni annak egyre emelkedő napi költségeit. Ezek összege mind a bevezetésbe "ölhetőek"
A lapterjesztés módjának legalkalmasabb egy mobil operátorral történő megállapodás vagyis annak "kiprovokálása". Az ilyen fajta megállapodás tálcán kínálja a fizetés megoldását is. Ismerős? Mobilfizetés.
Folyt.köv.
Addig is Kellemes Vizionálást!
E-reader


7 Nov 2009

A Google Wave mint az e-Reader tartalom katalizátora

A Wave mostani preview változatában már nem csak vizionálni lehet. Már tervezhető a Wave alapú kiadványaink. Talán most látszik a legjobban az e-Reader megjelentetett "újság" mennyire más tud lenni mint az eddig ismert papír tartalomból építkező e-book publikálás. Tovább fokozva lelkesedésünket kiadói oldalról azt láthatjuk egy komplett szerkesztőségi, archiváló, digital rights management - DRM - rendszert tudunk házasítani a Wave nyíltforrás kódjából. Az így létre hozott többlet értékkel bíró alkalmazást akár bedobozolva értékesíthetjük is. De:
Először lássuk az ajándékba kapott kockákkal, hogy építsünk fel a Wave Kiadót és annak Kiadványait.
A szerverünkre telepített Google Wave egy időben megoldja a szerkesztőségen belüli és a "külsős" résztvevők összes szükséges szoftver, tárolt adat, egyéb forrás igényét, a biztonságos protokollt. A Wave egyik erőssége a közös munkavégzés, az alkotás közbeni azonnali egymás közötti kommunikáció egyidejűsége. Amúgy az egyes alkatrészek eddig is rendelkezésre álltak. (lsd. Gdocs, Google Apps, Gtalk etc). A céges Wave-en megoldható a Kiadó irányítása, a munkafolyamatok ellenőrzése, a Kiadó működéséhez szükséges összes adminisztráció. Nagyjából ennyire egyszerűvé válhat egy Kiadó alapítása.
Mit adhat ki egy ilyen Kiadó?
A hagyományos print termékeken kívül a közeljövő  fizetős tartalmát.
Érezhető, a Wave-ből etetett termékeink nem egyszerűen egy papírújság, vagy könyvünk digitális lenyomata ahogy az esetek többségében így volt, hanem valami teljesen más. Mitől másabb?
Maga a publikálás folyamata.
Egy részt ez a Wave saját protokollján keresztül történik. A toborzott előfizetőket, vásárlókat ezen keresztül szolgáljuk ki. Az előfizető vagy vásárló egy Wave kliensen keresztül jut vagy csak ezen keresztül juthat a megvásárolt tartalomhoz. Olyan egyszerűen ahogy ma kap egy e-mailt. Maga az előfizető, vásárló toborzás is a mostanihoz képest forradalmian leegyszerűsödik. Csak gondoljunk egy olyan wave-re ami tartalmazza a próbaszámot, kiadvány demót egy kérdezz-felelek robotot ami megválaszolja a wave-n belül az alapvető kérdéseket Kiadványunkkal kapcsolatban, és egy PayPal robotot amivel egy kattintással történhet a vásárlás.
Az így publikált kiadvány életciklusa nem csak önálló megítélésén múlik, azaz a publikálást követően is befolyásolhatjuk sikerét. Olyan többlet tartalommal, interaktivitással  aminek eddig megvalósítására nem volt lehetőségünk illetve bonyolultsága okán nehezen volt megvalósítható.
Jól látható újság helyett hírfolyamot adhatunk ki. Hírfolyam keretrendszerünk akár egy hullám katalógus működik ahol egy egy cikk egy egy hullámnak felel meg. De akár a multimédia tartalom is azzá válhat egy ilyen kiadványban.  Könyv mellé pedig plusz szolgáltatások sora társítható. Például ismeretterjesztő műhöz support is kiajánlható, vagy alkotó-olvasó kommunikációra adható lehetőség a műben tárgyaltakról ugyanazon a hullámon belül.
Akkor most mindezeket helyezzük az e-Reader-be. A hardverbe, aminek egyszerűségére már 40 éve készül a PC és ami azóta se valósult meg. Bekapcsolom használom kikapcsolom és ennyi. Minden különösebb hozzáértés nélkül használható, akkumulátor ideje közel százszorosa egy notebookhoz képest. Olvashatósága pedig összehasonlíthatatlanul jobb a monitoros kijelzőkhöz képest, papírszerű. Méretük, és súlyuk pedig nem lehet akadálya a hordozhatóságnak.
Mostani típusok jellemezően digitális könyvek olvasására alkalmasak. A Kindle DX már kiválóan alkalmas a napilapok kiváltására. 2010-ben pedig már megjelennek a magas színminőségű képek megjelenítésére, illetve HD minőségű videók lejátszására is alkalmas készülékek sora. Az ilyen típusú e-Reader-ek már alkamassá válnak magazin kiváltására is.
A Google Wave klienseket imádni fogják az e-Reader-ek. Az avatar profil alapú kommunikációban hamar megtalálható a szükséges tartalom. Nem támaszkodik a profilok homepage-re. Keresője és temérdek plugin-jai pedig alkalmas lesz arra hogy, olyan független alkotók is egyszerűen képbe kerüljenek akik nem kívánnak elköteleződni a nagy kiadók mellett. A fizetős tartalom minősége lesz újra a verseny alapja. A mostani ingyenesség verseny helyett ahol a tartalom megítélése másodlagos, az alkalmazott hirdetői technológia privilégiuma mellett. Ezt csak megerősíti a Wave social-graph képessége. Az egymással összekapcsolt profilok tartalom minősítése.
Mert végül is mi a fizetős tartalom?
A fizetős tartalom a XXI. század újjászülető sajtószabadsága. Csakis ilyen szabadság és minőség mellett képzelhető el, értelmezhető, fogyasztható a mind nagyobb teret nyerő social news azaz közösségi újságírás.
Így válik a az ingyenesség világbajnoka a fizetős tartalom katalizátorává? Sajátos bevételi szokásai szerint mindenképp.
Google_wave_reader

SOGOWAVE's Space

2008 fekete szeptember
Napjainkban: ?

Nincs kegyelem!
Új formátumok nélkül nincs piacod!
Fogyasztóddal nem kommunikálsz nincs terméked!
Virtuális szóbeszéd forgatókönyv nélkül nem is létezel!
UX nélkül nem is tudod ki a vásárlód!
Történet mesélés nélkül nyugodtan zárd be vállalkozásod!
Eltévedtél az Új Világban?
sogowave@gmail.com
+36 30 351 1363

Contributors

Bernadett Csajbi SOGOWAVE