SOGOWAVE Online Kommunikációs Stúdió

Építkezzünk. 
Először is felejtsük el az eddig megismert hálózatók felépítését és működésesét. 
A mood szerverek “csak” a felhasználók közötti interakciót rögzítik illetve tárolják.  Vagyis az eddig ismert mega adatfarmok helyett egy sokkal kisebb kapacitású vagyis kevésbé energia zabáló smart szerverekről beszélhetünk. Tényleg nem felejtve el azt az ős indokot, amiért maga az internet létrejött: “egyes részeinek megsemmisülése esetén is működőképes marad”. Ezt mintha mára elfelejtették volna a világunkat CO2-dal elárasztó szerver farmok, a Mega-adattároló központok. 

Elnagyolt felépítése a következő lehetne:

• Jóváhagyásos wifi pontok (vagy annak megfelelő modernebb változatai) azaz a partner routerek közelségében történt interakciók adatai 
• Moodboardok közelségében történt interakció adatok illetve (mobil-moodboard illetve közelségében történt mobil-mobil interakció)
• Háttértárolóval szerelt moodboardok megosztás adatai ad-hoc tartalom és interakció adatok
• Jóváhagyásos felhasználó mobil moodboardok illetve más mobilokkal történő interakció adatok 

Ezek az ad-hoc tartalom és interakció mikro-szerverek - a moodboardok - egymással kölcsönhatásban állnak, aminek kimenetele egy interaktív mood-map. Vagyis egy-egy földrajzi térképrészlet mood maszkolása. A City Digitális Ösvényeinek realtime rajzolatai behívható moodboard pillanatképeivel együtt. Ez a tartalom természetes része a csak asztali gépen megtekinthető web mood.index oldalának. Ügye ezen képességek korántsem mondhatóak el az adat farmok sorba kapcsolt szervereiről:) 

Természetesen ezen kívül vagy inkább ezen felül maga a felhasználó mobil is jóváhagyásos ad-hoc tartalom és interakció mikro-szerver.  Ahogy az is természetes, hogy a kiértékelő algoritmusok függvényében szponzorált tartalom “vetíthető” az annak megfelelő moodbordra. Ideális tartozéka továbbá a Mood hálózatnak az itt említett személyes off-online Cloud. Hangsúlyozza a következőket: identitás megadás, felfedés csakis a felhasználók között történhet meg a szükséges hitelesíthető interakciók eredményeként. 

Adatvédelemmel tehát nincs gond, mert személyes adatokat a hálózat nem rögzít. Hogyan is rögzítene, amikor ilyen adatra használatának egyik pillanatában sincs szükség. 

UI: Ahogy elnézegettem a kiírt postot, azon sem lennék meglepve, ha az Apple az újabb TV próbálkozását hasonló elvek mentén építené fel. Ki ne venne meg olyan kamerás interakció mikro-szervert, ami egy cool TV-nek van álcázva. Ráadásul számukra ott van talonban az iTunes tartalom tengere:)

A háború tétje az internet benne a web semlegessége.
A felvetés végül is négy fronton zajlik:

1. Böngészőn belül vagy kívül az ún. alkalmazásokkal
2.Protokol front vagyis az azon történő áthaladás semlegesen történjen vagy különböző kapuk, falak engedélyezésével. Ez magával hozhatja mások kizárását a tartalomból illetve a fizetős tartalom tömeges bevezetését.
3. Broadcasting tömeges megjelenése az Interneten. Lásd például az Apple TV-ét vagy a Google TV Android beköltözését egyenesen a televízió készülékekbe.
4. Fenti három következményeként zárt hálózati infrastruktúrák létrejötte. Saját tartalomhoz saját hálózat.

Természetesen a Wired sem ok nélkül maszatolta össze a Cisco adatait. Mondjuk megítélésén nem javított. Bulvárosodásának annál inkább.
A színes maszatokból az biztosan kiderül a video forgalom (a videóra vonatkozó adatok csak a forgalom nagyságát mutatja, nem különbözteti meg az IP TV ill web egyéb videó forgalmát) egy olyan robosztus jármű aminek sebességével értsd sávszélesség igényével számolni kell az infrastruktúrák fejlesztésekor.
A további maszatolások érthetőek. A cikk az Apple és a Google hazájában íródott. A Google mint igazi netokrata vállalkozás a semlegesség mellett kötelezte el magát, még ha a közelgő Chrome Tablet megjelenésével kapcsolatban szóvá tették Verizonnal való állítólagos adatforgalom paktumát. Ennek ellenére csak a USA-ban a Verizonnal kerül forgalomba az ominózus táblagép. A Google egyesek szerint a web semlegességének érdekében kész elfoglalni az egész webet is akár a Facebook elől is (Google ME).
A Google az Androidban bemutatta képes Apps világot és piacteret is létrehozni (nem kis sikerrel), de ennek ellenére a web világát továbbra is a böngészőn belül látja. Sőt erre még operációs rendszert is gyártott a ChromeOS-t. A benne futó alkalmazások pedig a Web Alkalmazások. Az Apple-ről meg az iPad óta is megtudtuk teljesen másképp. Ahol lehet zárt elérés, tartalom kizárás lsd.  Flash mizéria etc. etc.
Hamarosan tehát érkezik a karácsony. Az iparág Táblagép karácsonya. Marketing nehéztüzérséggel a háttérben fundamentális háborúkkal.
Te milyen e-Readert szeretnél:)

Az iPad igazi US termék. A konzum idiotizmus talán utolsó nagy hörgése. Globális termék egyetlen piactérhez kötve. (sicc!) Célcsoportja az alvóvárosi 5 klotyos személyes bunkerrel rendelkező ingatlantulajdonos. Tehát a US felső középosztály és gyermekei. (nem mellesleg nekik köszönhetjük korunk gazdasági válságát is) Használata épp ezért praktikusnak is mondható, a bunker és a munkahely közötti utazásra optimalizált termék. Két hüvelykujjas gépírásos geeg-ek státusz szimbóluma.
iPaddel az az érzése az embernek, hogy mindenegyes alkalommal egy reménytelen sivatagi küldetést kell teljesíteni. Az összes felesleges málhát magunkkal kell cipelni a kütyüben az idegeink és akkumulátoridő hátrányára. Természetesen az akkumulátor idő korántsem a gyári adatoknak megfelelő időtartamú. Mivel nem cserélhető akkus és a töltés módja se hétköznapi így a legtöbb bunkerlakó hazafelé a már jól megszokott legelésző marhákat bámulgathatja.
Előnye hogy csili bili kinézete miatt már az első óvatlan pillanatban lenyúlhatják. Európai szemmel nézve nincs ismert előnye.

Az androidos táblák némi alternatívája az iPadnek. Az Android több gyártól érkezik. Ráadásul nemcsak az Android piacteréből etethető.  Ellenben az iPaddel nem korlátoz semmilyenfajta webtartalom megjelenítést. Az iPaddel ellentétben ezek a táblák tartalmazzák a mobilt is. Bluetooth fülesen keresztül nagyon is praktikus a használata. Sőt ha elhagynánk tábla készülékünket ezen keresztül erre is figyelmeztetést kapunk. Az Androidok kameráinak köszönhetően részesei lehetünk panorámás kivitelben a kibővített valóságnak is. (augmented reality)
7 és 10 colos kivitelben lesz kapható.
Előállítási költségére jellemző, hogy létezik már 35$-os indiai kivitel is. (Lehet persze, hogy India már egészen másban is gondolkodik a táblagépek világában). Több cserélhető akkumulátoros típusa is létezik. Ha az Androidot megfelelő hardverrel társítják, durva akkumulátor időt lehet kisajtolni belőle különösebb használati kompromisszumuk nélkül.

A Google Chrome Táblája már egy külön világ.
A Chrome Tablet az első Negyedik képernyős megoldás valóságos Personal Display. Igazi netokrata termék. Amúgy a Tábla eszköz jellemzően "csak" annyit tesz, hogy megjeleníti CloudComputing profilunkat, azok alkalmazásaival együtt. Szuper vékony kliens szuper alacsony energiafogyasztással. Épp ezért a készülék használata feltételez bizonyos hálózati megoldások, okos területek meglétét. Így egyelőre csak USA-beli megjelenése várható. A mögötte megbújó és mindenhol jelenlévő számítástechnika valami olyasmit sejtett, hogy okos kormányzatok képesek lesznek bevezetésével alapvetően jobbá tenni polgáraik életét a fenntartható fejlődés mellett.

Nos, hogy mi olvasni szeretők együtt maradtunk elárulhatom az eReader az egyetlen ma már elérhető hasznosság. Az ismeretek megszerzésének legpraktikusabb eszköze. A legvékonyabb, a legkönnyebb, extra hosszú akksi idővel társulva. Kiadóknak, oktatási intézmények számára elegendő lenne már most. Okos beárazással értelmetlenné tehetne minden papíralapú nyomtatást, ügyintézést. Ha teheted válasz olyat, aminek képernyőjére saját jegyzeteid "írhatod". Szédületes sebességgel jöhetsz rá újból mennyire is jó dolog az olvasás. Ebben sokat tesz az eInk kijelző minősége is. GSM, Wifi változataival természetesen internetezni is lehet. YouTubuzásra éppenséggel nem, de például a Wikipédia eléréshez bőségesen elegendő felhasználói élménnyel.

iPad: nem
Android Tablet: igen
Google Chrome Tablet: álmodozni jó
eReader: Naná!

Az eReader használatának további előnye, hogy olcsón megúszva megtudhatod, miért cserélik le első Tábla gépüket a Korai Örömökre vágyók:)

Read the rest of this post »

Steve Jobs betegségéből feltámadva biztos nem gondolta volna, hogy ennyire keze alá játszik mások háborúja. Nem először fordul elő az Apple fennállása óta.
A Napster lázban égő zenei "ingyenesség" szülte az iPod-ot.  Az iPod és az iTunes páros pedig bebizonyította az akkor nevetségesnek és lehetetlennek tűnőt: ebből pénzt lehet keresni. Nevetségesnek tűnt, mert a torrent lázban égő weben senki nem hihette komolyan: emberek olyanért is pénzt áldoznak, amiért lite-os törvényszegéssel amúgy ingyen hozzáférhetnek. Megváltást jelentett a zeneiparnak és  busás profitot az Apple-nek. 
Következett az ismétlés: az iPhone. Talán még harsány röhögés is kísérte, hogy Steve Jobs pénzt akar meríteni a mobilinternet használatból saját készülékével. A wapon elhülyült nagy készülékgyártók addig még eljutottak, hogy html böngészőt tegyenek készülékeikbe. Bár ezt a kérdést is inkább az Opera Mini oldotta meg. De addig már nem ért a fantáziájuk, hogy mobiloperátorokkal szövetkezve a mobilnettel apró kacatokat áruljanak a népnek. Az Apple ezt tette, teszi. Neve iPhone Apps. Mindezt megismételhetetlenül a Google Androidja óta. Ráadásul remekül összedrótozta a meglévő iTunes-szal is.

Újra csomagolás.

Az online tartalomszolgáltatók élükön Murdoch vezetésével úgy tűnik végérvényesen össze kívánják rúgni a port a Keresőkkel és az ingyenességgel. Érvelésük jogosnak tűnik. Amíg a szimbiózis működött az én adom a tartalmat te meg kereső segítesz megtalálni a tartalmamat kielégítő status quo bizonyult mindenki számára. Főképp a felhasználók ingyenességének tükrében. Az elmúlt egy év történései (válságév) rámutattak sok tarthatatlan megoldásra. Többek között a tartalmak mostanáig értelmezett ingyenességére is. Ezt megspékelte a Keresők, élén a Google-val, média törekvései. A Google News és a tengernyi ilyen parazita hírgyűjtő megoldás térnyerése az eredeti tartalom előállító  kárára végső lépések meghozatalára sarkalja az elsődleges tartalom ipart. A szimbiózis újraértelmeztetése a Keresőkkel azaz Kereső fizess ha vissza akarsz élni a Tartalommal.
Kérdés az is a szabadverseny önmagában képes lesz ezt a folyamatot szabályozni vagy el kell némi, régiónként eltérő, törvényi szabályozás is.
Vagy és mellette hardveres-csomagoló művész kerestetik!
Persze már létezik megoldás az e-Reader személyében. Vélhetően a kijelző mostani állapota, a napilapon túlmutató online és magazin tartalomhoz kevésnek tűnik. Az e-ink még nem kellően színes és felbontású a magas minőségű fotókhoz és videók megjelenítéséhez. Napilapok papíros kiváltásához meg bőven elég. Könyveknél teret nyert.
Az eddig létező Tablet-ek (inkább Tábla PC-ék) meg nem kezelhetőek egyszerűen. Akkumulátor idejük meg szánalmasan rövidek, okos telefon társaikkal együtt.

Mit tesz tehát Steve Jobs?

2010 ismét róla és újabb hardveres csomagoló anyagáról az iTablet-ről szól? Alkalmas e az Apple hardvere és a hozzátársított modell a fizetős tartalom hordozására? Jobs féle kritikák már elhangoztak ebben az évben az Amazon.com Kindle felé, de a válasz megoldások 2010 születnek meg. Ebben már a Google is szereplőnek tűnik. A Chrome Os  leendő hardvereivel szemben szokatlanul megemelt elvárások, ráadásul ezek kinyilvánítása, tovább mutatnak egy egyszerű felhő operációs rendszert üzemeltető netbook-on. Ahogy az e-Reader fejlesztők is 2010 harmadik negyedévre jelentik be magazin minőségű megjelenítőit.
Nem mellékesen mi felhasználók ezen sírni vagy nevetni fogunk-e?