2010. február 2., kedd

iPad: Háború a negyedik képernyőért – Mi a 4th Screen?


Egy hete tudjuk most már Steve Jobs-tól is: eljött az idő a negyedik képernyő bevezetésére. Mindezt az ő általa forradalminak nevezett iPad  Tablet bemutatóján jelentette ki. De mielőtt visszatérnénk Jobs féle 4th Screen-hez lássuk az előző három kijelzőt és a legutóbbi történetüket.
1.    Az Első Számú Képernyő: a Televízió
maga a hardver történelmi váltózásokon esett át a közelmúltban. Ledobta a CRT technológiát. Az egyre növekvő méretű kijelzőéért komoly harc dúl a különböző LCD és Plazma megoldások közt. Tetézve a fogyasztók gondjait, mindezt már 3D-ben. Digitális TV-hez természetesen digitális műsorszórás is dukál. Az átállások napjainkban zajlanak.
TV csatornák és az általuk töménytelen mennyiségű reklám zabálása mellett már rég más szerepeket is betölt.
Házi mozi a különböző formátumú lejátszók révén, Játékgép a konzolok segítségével. Manapság pedig a webes megoldások is beköltöztek a burkolat alá megverekedni a felhasználó szabadidejéért.
2.    A Második Számú Képernyő: a Számítógép
A klasszikus megjelenéséből manapság vedlik ki a várhatóan tömegesen megjelenő érintő panelek elterjedése miatt.
Mostani bőrválasztéka az asztali, és a hordozható. Hordozható változata alapvetően notebook. Az igazán nem hordozható gigant méretűtől az apró UMPC-ig.    A közbenső még ergonómiailag használható méretért heves harcot tapasztalhatunk az utóbbi két évben. Egyik harcos a Netbook akár Tablet PC-s megjelenéssel is. A pofozkodás másik és manapság fontoskodó szereplője a Tablet.
Felhasználási területei a kreatív és irodai munka, játékok, web használat, multimédiafogyasztás.
3.    A Harmadik Számú Képernyő: a Mobil Telefon
Igazából mióta kiszínesedett és megokosodott számolnak vele, mint Képernyő, de azóta egyre nagyobb szerepet tölt be egy érintő kijelzős zseni az iPhone miatt. Az iPhone olyan megoldásokba pofátlankódot be, amit eddig sem a notebook se a PDA nem volt képes megoldani. Teszi mindezt milliárdos bevételt termelve gazdájának, az Apple-nek. Ez a felhőtlen öröm az Aneroidos mobilok megjelenéséig tartott. Majd nem ugyanaz, de nyitott és „ingyenes” alkalmazások költöztek bele óriási sikert aratva már premieren. 
A nagykavarodásban úgy tűnik meglévő eszközeinken olyan tevékenységeket akarunk folytatni, amik arra talán alkalmatlanok.
De hol a negyedik képernyő?
A Kindle megjelenésével kezdődik a történet. A dedikált tartalomolvasó, elsősorban könyvek papírmentes megjelenítésre alkalmas eszköz. Váratlan sikere mellett először talán el is ment a PC ipar, a Net mogulok, a Kiadók, de a világválság cunamija után leesett a tantusz. Papírmentes, eddig nem ismert kijelző-olvasási élmény az epapírtól, könnyű, notebook világból elképzelhetetlen akkumulátor idővel, és praktikus hordozhatósága kezelhetősége (hülye biztos) sokakat tovább gondolásra késztetett.
A Tablet-ek megjelenésével bebizonyosodni látszik, ezek az eszközök unokatestvérei lesznek a Negyedik Képernyőnek. A magyarázat egyszerű. A Tablet alkalmas megjeleníteni a Negyedik Képernyőt, de önnönmaga még nem az. A Tablet igazából a Második Képernyő eddig nem ismert mobil összegzése a gyártótól függően saját munkavégzésre is alkalmas megoldásaival. Ergonómiai és tartalomfogyasztási forradalom megtestesülése.  Megismert formáiban azonban soha nem lesz tömegtermék. Demózni a 4th Screen fontosságát pedig kiváló út.
A Negyedik Képernyő
Első megközelítésre: a személyes profil hardveres megjelenése. A web 3 tárgyiasulása. Személyes digitális nyomtatópapírunk és multimédiafogyasztási lapunk. Új kapcsolattartó eszközünk.  Természetesen azzal az egyszerűséggel párosulva, ami a felhasználótól nem vár el a háttérben megbújó web-technológiák, és maga az eszköz használatával szemben semmilyen előképzettséget.  Talán ezt a csupán sem távoli víziót segít elképzelni  az, ha egy Skiff szerű színes eReader-t összegyúrjuk a  pl. a Google Chrome OS-mel ami már tartalmazza a Google Wave-et is a Tablet-ek ergonómiai előnyeivel,  a Nokia által felvázolt alakváltással és kommunikációval.
4th Screen tehát nem csak egy virtuális piactéren keresztül megjelenő tartalomfogyasztó eszköz. Kapcsolattartó a munkáinkat végző Második Képernyővel, annak nyomtatója és papírja is egyben. Kapcsolattartó multimédiafogyasztásunkkor az Első Képernyővel. Kapcsolattartó webes jelenlétünknek. Nem mellékesen olyan papírmentes kapcsolattartó, ami eddig nem valósulhatott meg az állam és polgára között, egyén és közösség, egyén és egyén között.
Amitől tömegtermék lehet, az egy eleddig nem sokat gyakorolt üzleti modell a vállalkozás-állami szerepvállalás összefogása lehet. Pontosabban az állam részéről elvárható a szólásszabadság részeként biztosított internetes elérés. Ha például a környezetvédelem nem csak közbeszéd tárgya, hanem például papír mentesülnek mindennapjaink. (Vigyázó szemeiteket vessétek a Nokia hazájára, Finnországra)
De visszatérve a Jobshoz és az ő Negyedik képernyős megoldásához az iPad-hez belátható az nem az. A 4th Screen a Cloud-ból (számítási felhő) táplálkozik. Ebből a szempontból jól látszik az Apple a megoldásainak rabja. Komoly kiadóktól nem lehet elvárni az Apple üzleti modelljének elfogadását. Már a Google Tablet-je is továbblépés lesz. Ez jól példázza az Android sikere is. Összességében az iPad nem egy netokrata termék egy netokrata valóságban.  Sikere, ha lesz is épp ezért csak átmeneti. Globális Cloud-ot pedig csak a netokraták birtokolnak mint például a Google vagy a Facebook. Mindent összevetve az Apple izzadságszagú sietsége és Jobs  vagdalkozásai komoly háborús állapotokat jelez. Steve-től egy hete már azt is tudjuk a háború kitört a Negyedik Képernyőért.
Nem utolsó sorban halkan megjegyzendő születőben a legértékesebb felület. Minden 4th Screen eszközének ugyanis lesz hátoldala, amit tulajdonosa mindenhová önként és dalolva hordozni és önkéntelenül mutogatni fog embertársai között.  A többi mindenki fantáziára van bízva, de jobb lesz sietni, mert már egy ilyen nem létező tárgy nem létező hátoldalára is szabadalmi bejegyzések sorai születnek. A földi űrrepülés elkezdődött.  Immáron egyetlen ilyen irányba mutató tartalomfejlesztés sem kidobott pénz. Ellenben a helyben járással, ami talán soha nem okozott nagyobb kárt, mint napjainkban.
ui.: a pesszimistákat is meg lehet érteni. Obama leállította az újkori Hold Programot és 10 éve nem tudunk hangsebességgel átkelni az Óceánon egyszerű utasként. De repülni muszáj. A film és Tv ipar a 3D valóságot választotta.  A DotCom a 4th Screen-t jelölte meg a fejlődés motorjának. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése