SOGOWAVE Lifestream

A magyar e-Book piacon kóborolva, már ha ilyet ma ki lehet jelenteni, erős idegzet szükségeltetik, mert egy óvatlan pillanat és máris ilyen találjuk magunkat, mint a 3D digitális publikáció. Itt napilapok, magazinok digitális verziójával riogatják a véletlenül erre járót. Homályos zöld üzenet, mi szerint valami számszerűségnek a kinyomtatása mennyi fa létébe került volna. A 3D köntösbe bújva rémséges flash-be zárt PDF fájlok lapozódnak és bizony még zörrennek is nem kis ijedtségünkre.
A digitális használat előnyét az árképzéssel próbálja indokolni a piactér nem sok sikerrel. Akinek van kedve utána számolhat. Ha mégis vásárolnál, amit a képernyődre kapsz, nem fogod megköszönni.
Menekülőre fogva, ha más sem vigyáz, ide eshet be maga is: A Nagy e-Könyv Program.
Ha régen tátottad el a szád, akkor itt a regisztráció után megteheted. Ugyanis fizikális hardver kulcs megvásárlása után már élvezheted is a rég vágyott mű digitális gnómját. A PDF fájlt itt is 3D flash-ben végzik ki.  
Persze a teljes képhez hozzá tartozik olyan jó kezdeményezés, mint a fapadoskönyv.hu. Bár itt a fő üzenet a még szűk és jóformán csak magyar szerzőkre korlátozott választékból, hogy a vásárló maga készítsen otthonában könyvet. Vagy az interkönyv.hu  aminek fő választéka az oktatási anyagok teszik ki.
Saját mű digitális publikálásához példaként (jó vagy rossz ki-ki eldöntheti maga) az ekonyvcentrum.hu említhető.
A legmegdöbbentőbb a nagy Könyvesek, Lapok, Kiadók jóformán teljes elzárkózása a digitális változat terjesztésétől. Nyomaiban sem lelhető fel, hogy a közeljövőben ilyen irányú változás történne.
Okok mögött sejthető lehet a sajátságos magyar (?) elkötelezettség a nyomdaipari szereplőkkel. A túlnövelt üzletterek meglétével.  Külföldi lap és nyomda tulajdonosok szándéka miszerint magyar ember ne használja a digitális módot addig, míg nullára ki nem futtatják a mára már kiderült értelmetlenül telepített nyomdáikat.
A magyar e-book piacról így biztonsággal kijelenthető teljesen szűz. Egy új szereplő, vagy egy meglévő újragondolva piaci jelenlétét szinte mindent vihet elsőre (azért mégis csak egy 15 milliós 90 %-ban nyelvébe zárt piacról volna szó).
Miért?
Mert már most léteznek modellek digitális újságstandra, digitális könyv piactérre, digitális tartalom védelemre, kényelmes online fizetési megoldásra. Léteznek be nem vezetett modellek a meglévő üzletterek digitális együttlét hasznosítására. Léteznek megvalósítható programok bevitele az ilyen boltokba. (Csak jó helyen kell érdeklődni: sogowave@gmail.com)
Addig is Kellemes Szörny Rt. Élményeket!

Loading mentions Retweet

A tegnapi nap desktop PC (statikus) nézetből szinte csak arról szólt a Google zavart teremtett az eddig elkötelezett ismeretségi hálózati megoldásainkban. Útfeltúrásra akarja késztetni a Twittert és Facebookot használót. Új kommunikációs csatorna lefektetése- kiépítése okán. Az elkötelezettek várható válasza a közöny és a Buzz Gmail-ből való kiiktatás lesz. Vagy maximum saját profilját erősítő megoldást talál benne a csatlakoztatható webhelyekkel. Izgalmas kérdés az ismeretségi hálózatba most belépők és az amúgy web kettőben inaktív több milliónyi Gmail használók válasza. Ráadásul ezt kellően megkerülhetetlen tálalásban tette a Google. Izgalom abból milyen úton akar sikereket elérni a Google az ismeretségi hálózatókból a Facebookhoz képest.
Mert igazából tegnap nagyon fontos dolog történt.
A Google döntött (deklarálta?) mit ért a továbbiakban a hordozható eszközökön legyen az mobil telefon, netbook vagy Tablet. Minimum Androidot kell használni annak  aki a jövőben teljes értékű mobil Google megoldásokat akar igénybe venni. A mobil telefonnál nagyobb eszközökön ez a Chrome OS. A Buzz Mobillal a Google "elszólta" magát mit akar érteni ha jelen van egy mobil eszközön. "Elszólta" magát mi számára a fontos ismeretségi hálózat. Az olyan ismeretségi hálózat akiknek tagjai mobilak akár a méhecskék és szorgalmasan hozzá Zümmögik saját tapasztalataikat (releváns tartalmat gyártva) amerre csak járnak. És mi célból? Abból a célból amiből a Google Search kereső óriássá nőtt. Folyamatos hirdetési bevételt generálni a helyzetérzékeny ajánlások, keresések segítségével (is). Buzz-i nagy bevételt. De talán nem keveset azoknak is akik kellően rázümmögnek a Google mobil világára.

Loading mentions Retweet

Egy hete tudjuk most már Steve Jobs-tól is: eljött az idő a negyedik képernyő bevezetésére. Mindezt az ő általa forradalminak nevezett iPad  Tablet bemutatóján jelentette ki. De mielőtt visszatérnénk Jobs féle 4th Screen-hez lássuk az előző három kijelzőt és a legutóbbi történetüket.

1.    Az Első Számú Képernyő: a Televízió
maga a hardver történelmi váltózásokon esett át a közelmúltban. Ledobta a CRT technológiát. Az egyre növekvő méretű kijelzőéért komoly harc dúl a különböző LCD és Plazma megoldások közt. Tetézve a fogyasztók gondjait, mindezt már 3D-ben. Digitális TV-hez természetesen digitális műsorszórás is dukál. Az átállások napjainkban zajlanak.
TV csatornák és az általuk töménytelen mennyiségű reklám zabálása mellett már rég más szerepeket is betölt.
Házi mozi a különböző formátumú lejátszók révén, Játékgép a konzolok segítségével. Manapság pedig a webes megoldások is beköltöztek a burkolat alá megverekedni a felhasználó szabadidejéért.

2.    A Második Számú Képernyő: a Számítógép

A klasszikus megjelenéséből manapság vedlik ki a várhatóan tömegesen megjelenő érintő panelek elterjedése miatt.
Mostani bőrválasztéka az asztali, és a hordozható. Hordozható változata alapvetően notebook. Az igazán nem hordozható gigant méretűtől az apró UMPC-ig.    A közbenső még ergonómiailag használható méretért heves harcot tapasztalhatunk az utóbbi két évben. Egyik harcos a Netbook akár Tablet PC-s megjelenéssel is. A pofozkodás másik és manapság fontoskodó szereplője a Tablet.
Felhasználási területei a kreatív és irodai munka, játékok, web használat, multimédiafogyasztás.

3.    A Harmadik Számú Képernyő: a Mobil Telefon
Igazából mióta kiszínesedett és megokosodott számolnak vele, mint Képernyő, de azóta egyre nagyobb szerepet tölt be egy érintő kijelzős zseni az iPhone miatt. Az iPhone olyan megoldásokba pofátlankódot be, amit eddig sem a notebook se a PDA nem volt képes megoldani. Teszi mindezt milliárdos bevételt termelve gazdájának, az Apple-nek. Ez a felhőtlen öröm az Aneroidos mobilok megjelenéséig tartott. Majd nem ugyanaz, de nyitott és „ingyenes” alkalmazások költöztek bele óriási sikert aratva már premieren. 

A nagykavarodásban úgy tűnik meglévő eszközeinken olyan tevékenységeket akarunk folytatni, amik arra talán alkalmatlanok.

De hol a negyedik képernyő?

A Kindle megjelenésével kezdődik a történet. A dedikált tartalomolvasó, elsősorban könyvek papírmentes megjelenítésre alkalmas eszköz. Váratlan sikere mellett először talán el is ment a PC ipar, a Net mogulok, a Kiadók, de a világválság cunamija után leesett a tantusz. Papírmentes, eddig nem ismert kijelző-olvasási élmény az epapírtól, könnyű, notebook világból elképzelhetetlen akkumulátor idővel, és praktikus hordozhatósága kezelhetősége (hülye biztos) sokakat tovább gondolásra késztetett.
A Tablet-ek megjelenésével bebizonyosodni látszik, ezek az eszközök unokatestvérei lesznek a Negyedik Képernyőnek. A magyarázat egyszerű. A Tablet alkalmas megjeleníteni a Negyedik Képernyőt, de önnönmaga még nem az. A Tablet igazából a Második Képernyő eddig nem ismert mobil összegzése a gyártótól függően saját munkavégzésre is alkalmas megoldásaival. Ergonómiai és tartalomfogyasztási forradalom megtestesülése.  Megismert formáiban azonban soha nem lesz tömegtermék. Demózni a 4th Screen fontosságát pedig kiváló út.

A Negyedik Képernyő

Első megközelítésre: a személyes profil hardveres megjelenése. A web 3 tárgyiasulása. Személyes digitális nyomtatópapírunk és multimédiafogyasztási lapunk. Új kapcsolattartó eszközünk.  Természetesen azzal az egyszerűséggel párosulva, ami a felhasználótól nem vár el a háttérben megbújó web-technológiák, és maga az eszköz használatával szemben semmilyen előképzettséget.  Talán ezt a csupán sem távoli víziót segít elképzelni  az, ha egy Skiff szerű színes eReader-t összegyúrjuk a  pl. a Google Chrome OS-mel ami már tartalmazza a Google Wave-et is a Tablet-ek ergonómiai előnyeivel,  a Nokia által felvázolt alakváltással és kommunikációval.  
4th Screen tehát nem csak egy virtuális piactéren keresztül megjelenő tartalomfogyasztó eszköz. Kapcsolattartó a munkáinkat végző Második Képernyővel, annak nyomtatója és papírja is egyben. Kapcsolattartó multimédiafogyasztásunkkor az Első Képernyővel. Kapcsolattartó webes jelenlétünknek. Nem mellékesen olyan papírmentes kapcsolattartó, ami eddig nem valósulhatott meg az állam és polgárja között, egyén és közösség, egyén és egyén között.
Amitől tömegtermék lehet, az egy eleddig nem sokat gyakorolt üzleti modell a vállalkozás-állami szerepvállalás összefogása lehet. Pontosabban az állam részéről elvárható a szólásszabadság részeként biztosított internetes elérés. Ha például a környezetvédelem nem csak közbeszéd tárgya, hanem például papír mentesülnek mindennapjaink. (Vigyázó szemeiteket vessétek a Nokia hazájára, Finnországra)

De visszatérve a Jobshoz és az ő Negyedik képernyős megoldásához az iPad-hez belátható az nem az. A 4th Screen a Cloud-ból (számítási felhő) táplálkozik. Ebből a szempontból jól látszik az Apple a megoldásainak rabja. Komoly kiadóktól nem lehet elvárni az Apple üzleti modelljének elfogadását. Már a Google Tablet-je is továbblépés lesz. Ez jól példázza az Android sikere is. Összességében az iPad nem egy netokrata termék egy netokrata valóságban.  Sikere, ha lesz is épp ezért csak átmeneti. Globális Cloud-ot pedig csak a netokraták birtokolnak mint például a Google vagy a Facebook. Mindent összevetve az Apple izzadságszagú sietsége és Jobs  vagdalkozásai komoly háborús állapotokat jelez. Steve-től egy hete már azt is tudjuk a háború kitört a Negyedik Képernyőért.

Nem utolsó sorban halkan megjegyzendő születőben a legértékesebb felület. Minden 4th Screen eszközének ugyanis lesz hátoldala, amit tulajdonosa mindenhová önként és dalolva hordozni és önkéntelenül mutogatni fog embertársai között.  A többi mindenki fantáziára van bízva, de jobb lesz sietni, mert már egy ilyen nem létező tárgy nem létező hátoldalára is szabadalmi bejegyzések sorai születnek. A földi űrrepülés elkezdődött.  Immáron egyetlen ilyen irányba mutató tartalomfejlesztés sem kidobott pénz. Ellenben a helyben járással, ami talán soha nem okozott nagyobb kárt, mint napjainkban.

ui.: a pesszimistákat is meg lehet érteni. Obama leállította az újkori Hold Programot és 10 éve nem tudunk hangsebességgel átkelni az Óceánon egyszerű utasként. De repülni muszáj. A film és Tv ipar a 3D valóságot választotta.  A DotCom a 4th Screen-t jelölte meg a fejlődés motorjának. 

eSlate jöjjön el a te országod

Loading mentions Retweet

Kapcsolódó: HWSW iPad magyar bemutató, Mashable kőkemény véleménye

Loading mentions Retweet

Mi is a Blogazine:
A kreatív szöveg találkozóhelye a kreatív vizuális üzenettel. Ahol hadat lehet üzenni a függőleges navigációnak és a felesleges görgetésnek. Kitűnő eszköz az egyediség kihangsúlyozására. Azonnal szembeötlő, azonnal leköti a szörfölőt, azonnal üzen.
Miért jó a Blogazine-nal foglalkozni már most?
Az eladható tartalmak az ilyen megközelítéssel válnak piacképes termékké. Tehát már most érdemes a saját kreativitást gyakorolni.  A Kiadók hamarosan ilyen tudású alkalmazottat, beszállítót keresnek. Mert a Tablet az ilyen tartalmat szereti, várja el. A Tablet új emberibb ergonómiája az érintésvezérlés megköveteli a tartalmak eddigi átalakítását is. Blogazine műfaja alkalmas erre. Bloggerként pedig egyből a figyelem középpontjába kerülhet az ilyen Blogazine tulajdonosa.
A Blogazine kellemes terület lehet az újbóli csapat munka felfedezésére a magányos Bloggerkedés mellett. Vannak még bőven kísérletezési lehetőségek. Izgalmas játék a Blogazine-ba illeszteni a különböző hírfolyamokat, videót, soundslide-ot stb stb.
Viták folyhatnak az ingyenes és fizetős tartalomról, de a fizetős tartalmak egyik megjelenési lehetősége, formája a Blogazine. Az így fogyaszthatóvá tett helyi illetve speciális igényű tartalmat pedig már most fizetős termékké csomagolható.
Üzleti kommunikációban pedig erős eszközzé tehető a Blogazine. Blog szolgáltatóknak is érdemes lenne foglalkozni a Blogazine elvárásainak megfelelő blogmotor fejlesztésével. Garantált lenne a sikere.
A témát tovább érdeklőknek  ajánlom Smashin magazine írásait. Többek közt  Az unalmas blog post halála és az Érvek a függőleges navigáció ellen tanulmányukat.

Található már magyar példa is: http://www.wyctim.com/

Loading mentions Retweet

Ötleteink egyedi megoldását ellenőrizve bejelenthetjük:
A SOGOWAVE Online Kommunikációs Műhely piacképes bevételalapú Twitter mashup alkamazások tulajdonosa.
Üzleti modelljeink segítségével valósítson meg bevételt generáló hír site-ot. Valósítson meg új megközelítésű hirdetési modellt önálló site-ként illetve fűzze be már meglévő oldalába. Építsen új piac teret a twitter adta egyszerűséggel.
A saját fejlesztésű alkalmazásokról további részletek : sogowave@gmail.com

Alkalmazásaink ezen a helyzeten is képesek változtatni:

via: do-while.com

Loading mentions Retweet

2010 nem lesz Magyarországon a politikai marketing webes áttörése. Több oknál fogva is:

• ma Magyarország nem egy szabad társadalom alapján építkező demokrácia (attól még demokrácia)
• web 2 termékek mint például a Twitter, Facebook szabad társadalmi termékek, ott is jöttek létre
• mai magyar tényleges internet penetráció egyes megjelent adatok ellenére sem elégséges (erősen vitatható számok, szociológiai összetétel ismeretének hiánya)
• az aktív web 2 felhasználók száma marginális (nem összetévesztendő a regisztráltak számával)
• a legnagyobb sikerű web 2-es IWIW alkalmazás mostani állapotában jóformán alkalmatlan kampány eszköz
• a kampányban megszólíthatók fogadó készségének hiánya (ez egy részt a mostani közállapottal magyarázható de jó részt az alapvető netes készségek és szokások hiányának tudható be)

Belátható tehát, hogy az ismert online módszerek hazai viszonyokba való átültetése garantált kudarc.
De miért is?
A pártoknak ha online megoldásokra is gondoltak, a hazai viszonyok ismeretében már legkésőbb nyár végén el kellett volna indítaniuk egy offline megalapozó tevékenységet. Ezzel a netes ismereteket mélyítő munkával már kellő számú és társadalmi tagozódású "netaktivistával" rendelkezhettek volna a kampány kezdetére. Akikkel sikeresen üthettek volna tábort web 2 közösségekben üzeneteik részére. Magyarul nem teremtették meg saját maguk számára a befogadó kultúrát. Egy kivétel talán akad az ún. netminiszterelnök-Hetiválasz duó. Bár kellően korlátozott megoldás ez is. Egyrészt a megcélzott korosztály (18-24 év), másrészt ebben a játékban inkább a pártok számára "képez" web technológia fogadókész szakembereket. A program sokkal inkább a lebonyolítok márka erősítése.
A választási törvényünk demokratikus deficitje is nagy veszélye a webes megoldásoknak. Ahogy az átláthatatlan párt és kampányfinanszírozás is. Egy web 2-es megoldás nehezen helyezhető el egy korrupcióval átitatott piacon. Alapvetően a pártok a médiával mondatják el kampányígéreteiket. Nehezen vállalkoznak saját webes csatornákon terjeszteni és megerősíteni választási programjukat. (Utólag e dokumentumokról kiderül mindenki tudott róla de senki sem látta)
Mi a megtévesztő a politikai célzattal használt mai magyar netes megoldásokban?
A legfontosabb: csak a párt már meglévő szimpatizánsait illetve fanatikusait éri el és mozgatja meg. Ráadásul a centrumtól távolodva a szélsőségesek egyre nagyobb hatásfokát tapasztalva. Partizánkodásra tábor mozgósításra, gyűlölet kampányra alkalmasak a megismert módszerek, de új szavazó megszerzésére aligha.
2010 parlamenti választás lesz az első ahol maga az 50% érvényességi küszöb is tét. Az EU Parlamenti és az azóta megtartott időközi választások részvételi arányában és a példa nélküli pécsi kétszeri eredménytelen választásban jól látszik, a pártoknak közösen megoldandó dolguk akadt, ami minimális együttműködést kívánna meg. Ennek az akadályvételnek aligha kétséges a kimenetele.
Tanácsadók ugyanarra a célközönség-közösségre szabják eszközeiket. Ebben szerepet játszhat a tanácsadói kör összetétele és célcsoport ismeretük, de nem kis részt a megbízók szemlélete. Tuti megoldásokat akarnak ami már egyszer működött, másolható példákban gondolkodnak mindenféle rizikó kizárásával. A megbízók továbbá tisztában vannak vele hitelesség hiányában a Web 2 kétélű fegyver.
További probléma az egyéni képviselőjelöltek önálló mozgásterének hiánya. Megjósolható az animált "egyediség"  flame-war-ok terepe lesz. 

Apropó flame-war.
A fentiek áttekintése után ne legyenek kétségeink miféle kampány vár ránk mint választókra. Ezt talán részletezni se kellene. Tehát drága. Hagyományos csatornákon nyomuló. Negatív. Az alibi online kampány meg jó hivatkozás lesz arra: Látjátok választópolgárok spóroltunk a pénzetekből. Bár egyes pártok megjelennek üdítő kivételként szolgáló megoldásokkal is. Nekik szóljon hát a végszó:
Jól felépített stratégiához mindig létezik gyors kreatív taktikai megoldás. Keres minket ha elakadnál.

Loading mentions Retweet

Újabb volt amerikai elnököt követhetünk az interneten. John Quincy Adams egysoros tweet-szerű naplóbejegyzése után most John F. Kennedy 1960 történelmi kampányát élhetjük át újra a róla elnevezett Könyvtár és Múzeum projektje keretében.
Az újra átélő tweetek óra pontossággal követik a 60 évvel ezelőtti kampányt. Az esemény tweet-pontokhoz média anyagot linkelnek amennyiben az fellelhető vagy indokolt. Így pontos képet kapunk az akkori elnökjelölt Kennedy éppen hol kampányolt, hol mondott beszédet, vagy éppen hol vacsorázott, kikkel társalgott.

Mindez sikeresnek bizonyult 1960-ban. Érdemes tehát követni JFK__1960 twitteres időutazását.
Jelenünkbe visszatérve hamarosan láthatjuk hazai választási szereplőinket élőben. De azt is megtudhatjuk milyen meglepetésekkel szolgálnak számunkra kampányfőnökeik, általában a weben és azon belül is a hazai web 2.0 világában. Egy már biztosan kijelenthető: ez nem lesz egy Vissza a jövőbe!

Loading mentions Retweet